Testvértelepülésünk Felsőboldogfalva

Zselickisfalud testvértelepülése a romániai Felsőboldogfalva, mely néhány kilométerre esik Székelyföld „fővárosától”, Székelyudvarhelytől. A két község több, mint 20 éve ápol szoros kapcsolatot. A falvak képviselői, lakói rendszeresen ellátogatnak egymáshoz különböző rendezvényekre, eseményekre.

Felsőboldogfalva (Feliceni) a Nagyküküllő völgyében, Székelyudvarhely szomszédságában helyezkedik el. A falu első említése az 1333-as pápai jegyzékben történik Villa Sancte Mariae néven. Az idő múlásával a következő neveken történik említése míg kialakult napjainkban használatos formája Felsőboldogfalva. 

• 1497-ben Boldogazzonfalva ként említik.
  
• 1567-ben a regestrum 5 kapuval jegyzi.
  
• 1576-ban Felső Boldog Asszony-falva.
  

Lakói északi irányban a Hargitára, északnyugatra a pogány mondák színhelyére, a Budvárra látnak. Egyetlen műemléktemploma tornyából látható a Székelyudvarhely határában elhelyezkedő 13. századbeli Jézus Szíve Kápolna. A dinamikusan fejlődő falut ma Székelyudvarhely "Rózsadombjaként" emlegetik. A templom magas tornyával és középmagas, zsindelyfedésű kerítőfalával a Nagy Küküllő szakaszának igen jelentős építészeti emléke. Felsőboldogfalva műemlék temploma a legnagyobb kazettás mennyezettel rendelkezik a Kárpat medencében melynek építése 1670-re tehető. 

Az 1974-1975-ös templom restauráció során freskókat fedeztek fel a restaurátorok a mész réteg alatt és jelentős részét a fresóknak láthatóvá tették a szakemberek a látogató számára. 

Első lakói a tűzvészben elpusztult Cibrefalváról ideérkezett székely telepesek lehettek. A hagyományos népi mesterségek közül fontos megemlítenünk a fafaragást, gyapjúfonást, kerámiakészítést, szalmafonást, méhészetet, fazekasságot, tojásírást valamint a kovács és ács munkákról sem szabad megfeledkeznünk. Az étel nem is esik jól egy deci, "egy húzás" pálinka nélkül, mondják a helybeliek. Jelenleg a falu lakossága meghaladja a 800 főt (több mint 200 háztartás). A falu lakokossága túlnyomó részt magyar nemzetiségű, felekezeti megoszlás szerint református és katolikus egyéb vallásúak. A településen óvoda és általános iskola működik, Fülöp Áron költő nevét viseli, aki a falu szülöttje. 

Látványosságok Felsőboldogfalván: 

• Kőfallal övezett református templom 
  
• Táji látványosságok a Nagyküküllő partján
  
• Borzakő alatti pince és házhely maradványok
  
• A templom kazettás mennyezete

A falu híres szülöttei:

• Fülöp Áron költő, született 1861-ben. 
  
• Ferenczy Gábor tankönyvíró,született 1881-ben.
  
• Ipó László festőművész, született 1911-ben.
  
• Orbán Áron szobrászművész, született 1927-ben.
  
• Dr. Bakk Elek orvostudományok szakírója, született 1899-ben.
  

Forrás: http://www.szekelyfoldiinfo.ro  és Felsőboldogfalva közösségi oldala